EGY NÖVÉNY, NÉGY TERMŐTÁJ – HOGYAN IGAZÍTSUK A CIROKTECHNOLÓGIÁT A TERMŐHELYHEZ?
RUGALMAS TECHNOLÓGIA VÁLTOZATOS TALAJOKON
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legészakkeletibb részén termel a Sütő Agro Kft. rendkívül változatos talajadottságok között: a tiszai öntéstalajoktól és réti talajoktól egészen a futóhomokig szinte minden megtalálható a területükön.
A cirok itt már 15–16 éve része a vetésforgónak. Kezdetben saját felhasználásra kezdték termeszteni, később azonban olyan táblákon is lehetőséget láttak benne, ahol a termőhelyi adottságok vagy a vadkár miatt más kultúrák termesztése nagyobb kockázatot jelentett.
A gazdaságban régóta alkalmaznak forgatás nélküli művelést, szükség esetén lazítással. Az idei rendkívüli szárazság azonban itt is komoly kihívást jelentett: a májusban elvetett állomány egy része csak a későbbi csapadék után, június végén kelt ki. A vetéssel együtt hektáronként 250 kilogramm “NPK“, cinkkel kiegészített műtrágyát juttattak ki, majd sorközműveléskor Nitrosol-kezelést is alkalmaztak.
A nehéz kezdet után az állomány végül várakozáson felül fejlődött. A gazdaságban több RAGT-hibriddel, köztük az RGT HUGGO-val, az RGT ICEBERGG-gel és az RGT INDIGGO-val is szereztek tapasztalatot, miközben a sortáv és a tőszám beállításaival is kísérleteznek. A termelő szerint ezek a változtatások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kezdetben gyengén fejlődő állomány végül magára talált: egyes területeken a 75 centiméteres sortáv helyett 50 centiméteres sortávval és mintegy 400 ezer növény/hektáros tőszámmal dolgoztak.
FORGATÁS NÉLKÜL, MINIMÁLIS TALAJMUNKÁVAL
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kenderes egyik családi gazdaságában, Virág Balázs gazdálkodónál, már évek óta fontos szerepet kap a cirok termesztése. Itt teljesen felhagytak a szántásos műveléssel, a cirok pedig napraforgó után, minimális talajmunka mellett került a földbe.
Több hibriddel szerzett tapasztalatok után az RGT HUGGO bizonyult a termelő számára a legígéretesebbnek, amelyet idén már közel 50 hektáron vetett. A technológia alapját a szárzúzás, tárcsázás és tavaszi kompaktorozás adja. A vetés mellett starter jellegű tápanyag-utánpótlást alkalmaztak, a sikeres termesztéshez pedig itt is fontos elem a megfelelő gyomszabályozás és a sorközművelés. A terület január 1-je óta mindössze 118 milliméter csapadékot kapott, ennek ellenére a cirok az idei körülmények között is ígéretes állományt mutat.
A kenderesi példa azt szemlélteti, hogy a cirok jól beilleszthető egy forgatás nélküli, költségtakarékosabb termesztési rendszerbe. A tapasztalatok szerint a megfelelő hibrid és a helyi adottságokhoz igazított technológia mellett kedvezőtlenebb vízellátású körülmények között is eredményesen termeszthető.
A VETÉSIDŐ ÉS A GYOMSZABÁLYOZÁS KULCSKÉRDÉS
A Győr-Moson-Sopron vármegyei tapasztalat talán az egyik legjobban összefoglalja, miért fontos a megfelelő termőhely és a technológia kiválasztása. A Nyúli Mezőgazdasági Kft. mintegy 1100 hektáron gazdálkodik, ebből 65–70 hektáron termeszt cirkot, immár hat-hét éve.
Az RGT ANGGY termesztése során a főként kalászos vagy napraforgó elővetemény után végzett kultivátoros talajművelést alkalmazzák. A vetés időpontjára különösen figyelnek: nem vetnek túl korán, megvárják a megfelelő talajhőmérsékletet, ezért jellemzően május első tíz napjában kerül a mag a földbe.
A termelő szerint a cirok jól tolerálja az alacsonyabb tápanyagellátást, a termesztés egyik legfontosabb pontja azonban a gyomszabályozás. Ha az alapkezelés jól sikerül, az nagyban meghatározza a termesztés eredményességét.
Az aszályt azonban ez a növény sem kerüli el. A nyúli tapasztalat szerint sem szabad csodanövényként tekinteni rá: a tartós szárazság itt is terméskiesést okozhat, és az elhúzódó fejlődés, majd egy későbbi csapadék a betakarítást is megnehezítheti. Ugyanakkor a gazdaság egy rendkívül száraz évben gyengébb terméseredményt is tapasztalt, kedvező évjáratokban pedig 10 tonna feletti termésszintet is elértek.
GYENGÉBB ADOTTSÁGÚ TERÜLETEKEN IS HELYET TALÁLHAT
Taranyban, Somogy vármegyében egy gyengébb adottságú, homokos talajú területen termeszti az RGT ARMSTRONGG cirkot a Claessens Group cégcsoport. A gazdaság számára a növény egyelőre még kisebb részét teszi ki a vetésforgónak, de a termesztésével a növénykultúrák körének bővítése és egy alternatív lehetőség keresése is cél volt.
A vetés május közepén, hagyományos kapáskultúráknál alkalmazott sortávra történt. A talaj tápanyag-utánpótlását vetés előtt szerves trágyával – istállótrágyával vagy hígtrágyával – oldották meg, a gyomszabályozást korai posztemergens időpontban végezték, ezt pedig sorközműveléssel egészíttték ki. A kedvező vetéskori körülményeknek köszönhetően az állomány gyorsan és problémamentesen fejlődött.
A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ KELL MEGTALÁLNI A TECHNOLÓGIÁT
A négy gazdaság tapasztalataiból jól látható, hogy nincs „egyféle” ciroktermesztési technológia. Van, ahol homokos, gyengébb adottságú talajon, szerves trágyázással termesztik, máshol teljesen szántásmentes rendszerbe illesztik. Van, ahol 15 éve része a vetésforgónak, máshol pedig egy-egy kevésbé kedvező adottságú tábla miatt kerestek számára helyet.
A cirok tehát nem feltétlenül a kukorica helyettesítője minden gazdaságban és minden területen. Sokkal inkább egy olyan lehetőség, amely bizonyos termőhelyeken, adott technológiai és gazdasági körülmények között jól kiegészítheti a vetésforgót.
Ahogy a termelői tapasztalatok is mutatják, a sikerhez nem elég egyszerűen új növényt választani. A megfelelő hibrid, a vetésidő, a talajművelés, a gyomszabályozás és mindenekelőtt a helyi adottságok ismerete együtt határozza meg az eredményt.
A cirok nem csodanövény, de a megfelelő helyen és megfelelő technológiával komoly lehetőséget jelenthet a magyar gazdálkodók számára.
